demo

Baranyai Háztáji tyúk

Ebben a bejegyzésben szeretnénk bepillantást engedni baromfiudvarunkba és bemutatni a Baranyai Háztáji tyúkot.

Hegedűs Tibor tenyésztő leírása alapján a következőket érdemes tudni tyúkféléről.

Délnyugat-Magyarország tájegységen, a baranyai rögön létrejött és ahhoz idomult, határozottan nagytestű, egyértelműen gazdasági kettős hasznú baromfiféle. Baranyai tyúk tudatos célszelekciós tenyésztési munka révén, Baranyában létrehozott, háztáji tyúkféle. Se nem több, se nem kevesebb. Magyarországon hivatalosan - államilag, hatóságilag, - NEM elismert, nem fajta. Tehát célirányosan fenntartott és tenyésztett magyar keverék vonal.
A vonal kialakítása 1988-ban indult. Majd az alapok megteremtése után, 2005-ben indult célzatos tenyésztési program eredményeként egy, a régi magyar házityúkokra jellemző, határozottan ellenálló, igazi parlagi jellegű kettős hasznosítású genetikai állomány tenyésztése folyik napjainkban.
A Baranyai tyúk nagytermetű, jól tojó tyúkféle. Félintenzív, ill. szabad tartásban tudja leginkább kamatoztatni értékmérő tulajdonságait. A felnőtt tyúkok jellemző tömege átlagosan 3,2-4 kg, a kakasok 5-6 kg-osak megfelelő takarmányozási és tartási körülmények mellett. Egész évben tojnak, tojástermelésük átlagosan 180-230 db/év, átlagos háztáji körülmények között. Kotlásra hajlamosak és határozottan jó kotlósok válnak belőlük.
A vonal alakítása jelenleg is folyik, melynek célja kívánatos szelekciók révén a már most is jellemző küllemi, valamint termelési jellemzők további javítása révén a gazdasági értékének további fokozása. Vöröses színű húsa kiemelkedő minőségű! Porhanyós és szaftos egyben. Gasztronómiai értéke a maga nemében egyedülálló hazánkban. Európai szinten is kiemelkedő gasztronómiai értékekkel bír. Baranyai tyúk nemesítése és jelenlegi tenyésztése folyamán soha nem a küllem és az aktuális divat került,- kerül előtérbe. Mindig is a gazdasági értékmérő tulajdonságokra helyeződött a hangsúly. Az elvárt küllem és a szépség jön magától, ha következetesen tenyésztünk.
Tenyésztése során következetesen törekszünk arra, hogy minél nomádabb körülményeket teremtsünk a tyúkoknak, quázi befolyásoljuk a majdani utódoknak átadott genotípust. Igazi parlagi jelleggel kell bírnia, ellenállónak és leleményesnek kell lennie. Továbbá kiváló élelemkereső képességgel kell rendelkeznie. Tudniuk kell észrevenni a veszélyt is és reagálni. Van veszteség. De a legéletrevalóbbak fognak nemzeni és örökíteni. Sosem volt, sosem lesz prioritás semmilyen szigorú korlátokkal szabályozott küllemi standard közé beszorítani a fajtát és minderre törekszünk a jövőben is. Ez pont a valódi értékmérő tulajdonságait tenné tönkre. Nem véletlenül tájfajta, ennek óriási jelentősége van!
Ez a leírás, részletes jellemzés az elmúlt évek tenyésztési tapasztalatainak az összessége, amelyek egyértelműen jellemzik, és amelyeket egyértelműen örökít is. Nem szükséges színenként szétválogatni! Az egyes színek erősítik egymást, úgy küllem, mint értékmérő tulajdonságok terén. Ám rutinos, tapasztalt tenyésztőknél érdemes színenként is tartani az egyes színek stabil, hosszú távú megőrzése érdekében. Ám az egyéb állományoknál, „végtermékeknél” mindenképpen javasolt az egyes színek együtt tartása. Az utódok legalább 90%-a így is színtiszta lesz. Ez a vonal egyik jellegzetessége.

A Baranyai tyúk kialakításában ezek a fajták segítettek:

  • régi magyar tyúkok, kakasok (fehér, sárga, kendermagos színek)
  • régi magyar parlagi kopasz nyakú vonalai,- tájfajtái úgy, mint magyar kopasz nyakú tájfajta hazánkból és Erdélyből, valamint a Bánáti kopasz nyakú tájfajta a Vajdaságból
  • Leghorn kakasok (sárga, kendermagos, fekete, fogoly színek)
  • Zengő Plymouth (sárga, kendermagos, kék színek)
  • Mecseki zengő (sárga, kendermagos, kék, fekete színek)

Célzott végkialakítása 2005-ben indult el. Bizonyos értékmérő tulajdonságok érdekében az évtizedek során négy fajta játszott szerepet a kialakításában ún. “csepp vér” keresztezés formában. Tudatosan egy határozottan ellenálló, igazi parlagi jellegű kettős hasznú állomány volt a végcél. Nagytermetűre növő, jól tojó tyúkféle. Kifejezetten fél intenzív, de főleg szabad tartásban tudja leginkább kamatoztatni értékmérő tulajdonságait. Teljesen zárt tartásban visszafogottabban teljesít. Sem küllemben, sem beltartalmi tulajdonságokban nem képes a maximumot nyújtani ebben a tartásmódban, teljesen leromlik. Zárt tartás nem neki való.
Növekedési erélye kiemelkedő. Megfelelő tartási,- takarmányozási körülmények mellett a 2 hetes csibék fejlettsége már egy 3 hetes csibe fejlettségét mutathatja. 2 hetes korban látszanak az elsődleges nemi jellegek (taréj). 3 hónapos korukig érdemes zártan, - kifutós rendszerben tartani a csibéket, mert a fejlődésük így még gyorsabb, intenzívebb. Ugyan is lévén, hogy rendkívül erős már a növendékekben is a parlagi hajlam, folyamatosan mozognak, kapirgálnak, keresgélnek. És ha mindezt a szabadban, nagy területen tehetik meg, gyorsan ledolgozzák a takarmányt, amit magukhoz vesznek. Ennek köszönhetően 4 hetes kortól a fél intenzív,- extenzív körülmények között tartott csibék további fejlődése kb. 1 - másfél héttel lassúbb, mint a zártan tartott növendékeké. 3 hónapos koruk után viszont feltétlenül ki kell engedni őket, mert kb. 1 hónap múlva tojni kezdenek. Kakasokat akár 5 hónapos korukig is lehet zártan tartani. Fél intenzív, kifutós rendszerű tartás mellett, intenzív brojler (hibridek számára összeállított) táp etetésével a csibék 7 hetes korukra az 1,5-2 kilós súlyt érihetik el. Nyilván a megfelelő higiéniai körülményeket betartva. Ám 7 hetes kortól már nem ajánlott az intenzív táp etetése, mert a csibék nem tűrik tovább, elhullás kezdődik. Tehát ezen kor elérésekor ajánlott átállni “normális” takarmányozásra. Félintenzív tartás módban 16-17 hetesen kezd ivaréretté válni és 1-2 egyed akár tojni is kezdhet, tartási körülményektől függően.
Folyamatosan tojástermelés 20-22 hetes korukban indul. Teljesen zárt tartásban általában 21-24. hét a tojástermelés megkezdése. Ez függ a takarmányozás és a tartási körülmények minőségétől. Kakasok 4 hónapos korban már kukorékolni kezdenek, 5 hónapos koruk környékén válnak ivaréretté. 5 hónapos korukra lehet egyértelműen eldönteni melyik kakas lesz alkalmas tenyésztésre, melyik nem kívánatos. Kakasok,- tyúkok taraja 1 éves korára fejlődik ki véglegesen. Másfél éves korára válik teljesen kifejletté.
Hústermelése jónak mondható. 12 hetesen minőségi takarmányozás esetén a kakasok élő súlyban elérhetik a 3 kg-ot. 18-20 hetesen megfelelő tartási és takarmányozási körülmények mellett a kakasok elérhetik a 4 kilós élő súlyt. Tyúkok végkifejlett súlya átlagban 3,2-4 kg, kakasoknak 5-6 kg – megfelelő takarmányozási és tartási körülmények mellett . A végkialakítás folyamatban van, folynak a kívánatos szelekciók. Tovább javíthatók mind a küllemi mind pedig a termelési, gazdasági értékmérő tulajdonságai.
A tojástermelés átlagban 180-230 db/év fél intenzív körülmények között. Teljesen szabad tartásban a tojáshozam ennél magasabb is lehet. Télen is tojnak. Ugyan valamivel elmarad a tojáshozam a szezonhoz képest. Ehhez viszonyítva kb. 60%-os tojástermelést produkálnak a tél folyamán. Ez kifejezetten jónak mondható. Tojások színe a krémszínűtől a mély barnáig változik. A tojások termékenysége jónak mondható 90% körüli eredményekkel. Keltethetősége ideális körülmények mellett magas százalékos arányt mutat. Igen jó élelemkeresők és ellenállók az időjárás változásaival szemben. Kotlásra hajlamosak és határozottan jó kotlók. Tyúkok nagy termetéből adódóan akár 23 tojás is a kotlós alá tehető, ki is kelti. Igen gondos anya, csibéit jól neveli. Kotlási hajlam olyan erős, hogy ha a kotlóst nem teszem a csibékhez, újabb tojásokat kelt ki. Viszont a csibéket 5 hetes koruk körül elhagyják és tojni kezdenek.
 

Általában második évükben kezdenek először kotlani, ám előfordul számos alkalommal, hogy már az első évben elkotlanak. Kakasokra jellemző a kifejezetten nagy, mondhatni hatalmas taréj és áll lebeny. Taréj tenyérnyi nagyságúra nő, szabályos,- határozott hosszú fogazású fűrészes taraj. Taréj visszahajlása nem elfogadható! Áll lebenyük átlagosan 7-12 cm hosszú. Az összenőtt, gyenge fogazású taraj, ill. a rövid,- kerekded áll lebeny kerülendő, nem kívánatos. Jelen van a rózsás taréj, mely a kitenyésztéséhez használt egyéb tyúk fajtáknak köszönhető. A vonalnál átlagosan 30%-ban fordulhatnak elő rózsás tarajú egyedek, elsősorban a tyúkoknál. Kakasoknál ez az arány kb. 10-15%. Rózsás taréj egyértelműen kívánatos a fajtánál. Tyúkok taréja is nagyobb az átlagnál, itt a visszahajlás kívánatos tenyész cél. Áll lebenyük is hosszúkás, az átlagnál nagyobb, lefelé nyúló. Kicsi taréj és áll lebeny kerülendő.
Továbbá szintén a jellemző a határozottan ívelt, hosszú csőr úgy a tyúkoknál, mint a kakasoknál, mely jól érzékelhető egy másik tyúkfélével szemben. Lába csupasz, sárga valamennyi színváltozatnál. Sötét színárnylatú egyedeknél a szürke láb elfogadható. Ugyanígy a bőr színe is sárga valamennyi színváltozatnál. Tollas láb nem létezik a vonalban, nem kívánatos. Fehér, fekete láb fajtaidegen, nem kívánatos.
Kopasz nyakú változata létezik. Ezek részben nyakon toll pamacsosak, részben begyig csupasz nyakúak. Kopasz nyakú egyedeket az állományban együtt tartjuk a fedett nyakúakkal, sőt együtt érdemes tartani. Erősítik egymást mind genetikai, mind fenotípusosság vonatkozásban. Az utódok kb. 20-30%-a lesz kopasz nyakú. Csőr színe kakasoknál és tyúkoknál is sárga. Fekete, fogoly és esetenként kendermagos színváltozatnál szürkés árnyalat elfogadható."

Mivel relatív igénytelen, könnyen tartható tyúkféle, mi arra buzdítunk mindenkit, ha megteheti, bátran vágjon bele tartásába. Sokat tehetünk egészségünkért, ha a bizonytalan minőségű, tömegtermelésből származó hús helyett saját nevelésű állatok húsát fogyasztjuk.

Mi valljuk, hogy olyan étel kerüljön az asztalra, amely nemcsak a gyomrunkat tölti meg, hanem a testünket is táplálja. Antibiotikum mentes húsok, vegyszermentes zöldségek és gyümölcsök. Ezért kedveljük a Baranyai házityúkot is, mert tökéletesen passzol szemléletünkbe.